Cseresznyekompót

No ezt sem hittem volna... Én és a befőzés. Viszont Adriennéknek, akik szóltak, hogy mennek Éva nénihez cseresznyét szedni, és persze Éva néninek és Feri bácsinak köszönhetően, akik közreműködése nélkül ez a projekt nem jöhetett volna létre, elkészítettem életem első befőttjét. Az első "minta" üveg kinyitása után jelenthetem, hogy pont olyan lett, mint amilyeneket Anyuék csináltak...

Szóval mi a titok? Hogy nincs is titok. Bár az egész szerintem a cseresznye átválogatásán múlik, amely jó munka. Jó nagy.

Azt vettem észre (ezt biztos a gyakorlott háziasszonyok úgyis tudják), hogy a nem kóser, vagyis kukacgyanús cseresznye vagy a víz felszínén, vagy akörül lebeg. De mindez persze nem garancia, s mivel két tényező (noha nem vagyunk vegák, mi sem szeretjük a húsos cseresznyebefőttet, ill. a rossz szem miatt egy egész üvegnyi befőtt megromlik), következett a szemenkénti átvizsgálás. (A rám oly jellemző kukacoskodó alapossággal...)

No de ne rohanjunk előre. A cseresznyeválogatás előtt alaposan kimostam a befőttes üvegeket, aztán - életemben először hasznát vettem a szűrőbetétes nagy fazekamnak - kigőzöltem őket, biztos ami ziher alapon.

Amiből dolgoztam (okokat lásd alább):

• 7-8 kg cseresznye (vagy két kiló volt ezen felül, amit kidobtam, mert laktak benne)
• 1 kg cukor
• 2 liter víz
• szalicil

A vizet a cukorral felforraltam, majd beletettem annyi cseresznyét, ami kényelmesen elfért a nagy lábasban (3 vagy 4 adagban főztem meg) és 4-5 percig főztem őket.
Ami miatt ilyen kevés lét használtam az, hogy nem volt elég jól záródó kupak itthon, lévén anyira készültem erre a befőzésre, mint üveges tót a hanyattesésre... Emiatt teljesen tele tettem az üvegeket cseresznyével (Anyu 2/3-ig szokta, s bőven úszkál a lében, mivel az nagyon finom - legközelebb ennek megfelelően több lével készítem), s még így is maradt majdnem 1 liter tömény cseresznyeízű szirupom, amit külön kidunsztoltam.

Szóval cseresznye elkészít, üvegekbe tesz, a kupakokat megszórtam szalicillel, megrázogattam, hogy mindenhová jusson, majd a felesleget kiütögettem, s a jó alaposan lezárt üvegeket fejre állítva betettem a jó meleg takarók közé, ahol egy nap után még mindig langyosak voltak, szóval remélem jól sikerült az akció.

Ennyi.